Ismerd meg a majorság lakóit!

A Szántódpusztai Majorság egy élő, nyüzsgő gazdaság, ahol a mindennapokat állatok sokasága teszi különlegessé. Vidám nyuszik, játékos kiskecskék, kíváncsi kacsák, színes tollú madarak, szamarak és bájos pónik várják a látogatókat. Nálunk testközelből ismerkedhetnek meg a családok és a gyerekek a Majorság igazi lakóival – simogathatják, megfigyelhetik őket és megtapasztalhatják a vidéki élet szerethető hangulatát.

Házi nyúl

Nyulaink minden reggel vidáman ugranak elő a szénaboglya mögül, apró orrukat rezegtetve szimatolják a friss levegő illatát. Ha valaki leül melléjük, hamarosan az ölében találhat egy nyuszit, aki így üzeni: „köszönöm, jól érzem magam.”
A házi nyúl olyan, mintha egy pihe-puha plüssfigura kelt volna életre. Egyik pillanatban lustán heverészik, a másikban hirtelen „nyuszifutamot” rendez a kifutóban, hatalmas ugrásokkal és vidám bukfencekkel. Fülükkel kommunikálnak: feláll, ha figyelnek és lelapul, ha pihennek. Ha boldogok, ugrálnak, bukfenceznek, szaltóznak. Mindent megrágcsálnak és közben viccesen billegetik a fejüket.

Vietnámi csüngőhasú sertés

A csüngőhasú malac a Majorság egyik legkedvesebb lakója. Pocakja úgy fest, mintha mindig tele lenne finom falatokkal, és ahogy lassan, méltóságteljesen sétál, az embernek azonnal mosoly kúszik az arcára. Imád a friss szalmába gömbölyödve szundikálni, reggelente pedig vidám röfögéssel köszönti a látogatókat. Amint kinyílik a kapu, farkincáját csóválva szaladgál körbe-körbe, apró lábacskái szinte alig érik a földet.

Szerethető tulajdonságaiknak köszönhetően barátságos, hűséges társai gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. A pacik nagy, mélybarna, vagy fekete szeme tele van nyugalommal és türelemmel, ha rád néz, az olyan, mintha azt mondaná: „Nyugi, itt vagyok.” Orruknál bársonyosabb nincs is – gyakran finoman megböknek vele, ha figyelmet szeretnének. Ez a bökés nem durva, inkább olyan, mint egy kedves „helló”. Ha szomorú vagy, gyakran odamennek, megböknek, megvigasztalnak. Ha egy paci rád hajtja a fejét, vagy homlokát neked nyomja, az a bizalom legszebb jele, olyan, mint egy ló-ölelés.

Házi kecske, törpe kecske

A házi kecske igazi egyéniség: nem tolakodó, de mindig ott van, ahol történik valami. Ha kedve támad, két lábra állva „táncol” egyet, aztán mintha mi sem történt volna, újra legel. Nem kíván sokat – egy kis tér, egy kis zöld, néhány simogatás bőven elég neki. Cserébe mindig figyel, és halkan mekegve jelzi: „itt vagyok, minden rendben.”
Régen a kecskét a „szegény ember tehenének” nevezték, hiszen kevés takarmány mellett is bőven adott tejet, amelyből gomolyát, tejfölt és sajtot készítettek.

Udvari páva

A páva rikácsoló hangjáról könnyen felismerhető, díszmadárként a kevélység és a nagyravágyás szimbóluma. Akár 15–20 évig is élnek, nappal a földön táplálkoznak, éjszakára pedig fákra húzódnak biztonságot keresve. Rendszerető állat: gyakran ugyanazon a helyen pihen és táplálkozik egész életében.
A pávakakasok hosszú, színpompás farktollazatukkal próbálják elnyerni a tojók tetszését. Ez a ragyogó tollazat ugyan hátrány is lehet, de a tojók egyszerű, rejtő színezete létfontosságú, hiszen nekik kell biztonságban felnevelniük a fiókákat.

Indiai futókacsa

Az indiai futókacsa nem totyog, hanem menetel. Egyenes háttal, apró léptekkel szaladgál fel s alá, mintha mindig dolga lenne. Amint felbukkan egy spanyolcsiga, a futókacsák máris bevetésre indulnak – gyorsan, hangtalanul és hatékonyan, akár egy különleges kommandó.
Bár nem ölelgetnivaló plüssállatok, mégis van bennük valami bájos: mozgásukban, kíváncsi tekintetükben, és abban, hogy szinte soha nem állnak meg – kivéve, ha esik az eső. Ilyenkor hátravetik fejüket és egyszerűen élvezik a záport.

Magyar parlagi szamár

A szamarak sokak számára „egyszerű” állatoknak tűnhetnek, de valójában nagyon intelligensek, és rengeteg aranyos és szerethető tulajdonságuk van. Nagy, mozgó füleik „beszélnek” is: viccesen billegnek, és néha szinte „lifegnek”, főleg, ha pihennek. Pofijuk selymes tapintású, és sokan szeretik simogatni az orrukat, mert nyugodtan tűrik, sőt élvezik is. A szamarakat gyakran „makacsnak” tartják, de ez valójában óvatosság. Hangjuk („i-á-ázás”) egyedi és mókás – ha egyszer hallod, sosem felejted. Ha megismernek, nagyon hűségesek és bújósak tudnak lenni. A fiatal csikók viszont nagyon játékosak, és viccesen ugrálnak.

Mini póniló

A minipónik aprók és végtelenül bájosak: nagy szemük, puha szőrük és játékos természetük miatt olyanok, mint az élő plüssállatok.
A „póni” gyűjtőfogalom, amely a kis termetű lovakat jelöli. Többféle változatuk létezik, színük és jegyeik megegyeznek a nagyobb lovakéval, és hasonló sportokban is bevethetők. Vérmérsékletük szerint többnyire melegvérűek, szelídek és barátságosak. Jól kijönnek gyermekekkel és más állatokkal, könnyen taníthatók trükkökre, akadálypályára, és terápiás állatként is kiváló társak.

Bronzpulyka

Természetes „fényes kabátban” sétálnak – igazán elegáns, mégis mókásan büszke hozzáállással. Sokan nem tudják, de a pulykák kifejezetten érdeklődőek – jönnek, néznek, megszaglásznak dolgokat. Ha egyet látsz, jön a többi is – együtt mozognak, mintha megbeszélték volna. Különlegessége az orra felett található bőrlebeny, melyet viccesen puffancsnak is hívnak.

Pézsmaréce (némakacsa)

A néma kacsa csendességével tűnik ki a Majorságban: többnyire sziszeg, néha morog, és csak halkan hápog. Helyette változatos testbeszéddel kommunikál – fejét mozgatja, farkát billegeti, izgalmi állapotban pedig tollazatát is felborzolja. A gácsérok találkozásakor szárnyaikat enyhén kitárják, hogy nagyobbnak látszódjanak.

Magyar lúd (liba)

A kislibák különösen édesek: apró, bolyhos, sárga gombócok és akit először megpillantanak, anyjukként követik. Totyogó, billegő járásuk is mókás látvány. A libák nem félősek, inkább bátran odamennek emberekhez – vagy „ellenőrzik”, ki lépett a területükre. A libák éberek, házőrzésre kutya helyett is kiválóan alkalmasak. A ludak nyaka nagyon mozgékony – érdeklődve nyújtogatják, forgatják, néha bólogatnak is vele. Imádnak a vízben játszani, csapkodnak, bukfenceznek és csőrükkel spriccelik, ami nagyon mókás látvány tud lenni.

Merinó juh

A merinó juh az emberiség egyik legrégebbi háziállata, több mint tízezer éve háziasították. Fő értéke a finom, folyamatosan gyarapodó gyapjú. Egyetlen birka bundája akár 50 ruhadarab elkészítésére is elegendő lehet.
Társas lények, csordában élnek, szoros kötelékeket alakítanak ki, kommunikálnak hangokkal, testtartással és illatokkal – saját „juhnyelvük” sokkal összetettebb, mint hinnénk. Játékos természetük is van: képesek akár egy métert is ugrani.
Gazdasági szempontból is értékesek: gyapjúk mellett húsuk kiváló minőségű, májukat a külföldi piacok is nagyra becsülték.

Hullámos papagáj

A hullámos papagájok igazi kis bohócok a madarak világában: játékosak, beszédesek, színesek, és hihetetlenül aranyosak. Színük káprázatos, a szivárvány színeiben pompáznak. Igazi kis táncművészek, illegnek, billegnek, a tükörben nézegetik magukat. Hangutánzó képességük kiváló, akár 20 szót is megtanulnak, kedvenc szavaik: szia, Pityuka vagyok, helló, csók, puszi.

Kacagó gerle

A kacagó gerle több szín- és tollváltozatban is ismert, a hímek és a tojók külsőre szinte egyformák. Két jellegzetes hangjuk van: a turbékolás és a „kacagás”. A hímek gyakrabban hallatják a hangjukat, a tojók csendesebbek. Gerléink mindig mosolyt csalnak az emberek arcára – mintha együtt nevetnének velük. Kacagnak, ha udvarolnak, ha boldogok, ha esik vagy ha fúj.

Őshonos magyar baromfi

A Majorságban 8 különböző magyar tyúkfajtával ismerkedhetnek meg a látogatók. Tollazatuk a szivárvány minden színében pompázik. Állandóan keresgélnek, csipegetnek – közben kis, gyors mozdulatokat tesznek, ami nagyon mókás. Néha megkóstolnak dolgokat kíváncsiságból, ha nem vigyázol még a cipőd fűzőjét is. Amikor lépkednek a fejük előre-hátra mozog, igazi „tyúkjárás”, amit utánozni is szeretnek az emberek. Futásuk különösen aranyos, főleg, ha szaladnak valami finom falat után. A kiscsibék nagyon bájosak, sárga vagy pöttyös kis gombócok, csipognak, szaladgálnak, összebújnak.

Fehér, tarka magyar kacsa

A kacsák igazi cukiságbajnokok az állatvilágban! Legyen szó kis pelyhes kiskacsákról vagy bumfordi totyogó felnőtt kacsákról, rengeteg aranyos és vicces tulajdonságuk van, amiket lehetetlen nem szeretni. A kiskacsák sárga vagy barnás kis gömböcök, mintha élő plüssfigurák lennének. A pancsoló kis bajnokok imádják a vizet fröcskölni.